Leginkább a dolgozó apák szenvednek a rájuk nehezedő nyomástól: szorítja őket az idő, problémákat okoz az otthoni és a munkahelyi kötelezettségeik kötötti egyensúly megtalálása.
Egy nemrégiben publikált amerikai felmérés szerint a férfiak rosszabbul élik meg a terhelést: bár több szabadiővel rendelkeznek, de nagyobb arányban vallották meg, hogy gondjaik vannak munkájuk és a magánéletük összehangolásával. Úgy érzik, nem elég jó apák.
Az apák több időt töltenek ma ház körüli és háztartási munkákkal, gyermek-, idős- és beteggondozással, mint fél évszázada tették, ugyanakkor a fizetett munkával töltött idejük alig csökkent. Nagyjából feleannyi időt töltenek gyermekeikkel, mint a nők (bár kétszer annyit, mint egy 1965-ös kutatás szerint), és ez bántja őket, kevésbé érzik magukat jó szülőnek. 46 százalékuk érzi úgy, hogy nem tölt elég időt a gyermekeivel, míg az anyáknak csak a 23 százaléka nyilatkozott így.
Az amerikai anyák jelentős része részmunkaidőben dolgozik, és majdnem kétharmaduk elégedett a saját szülői teljesítményével. A fizetett munkát nem végző nők bizonytalanabbak, a dolgozó apákhoz hasonlóan csak kevesebb mint kétharmaduk értékelte úgy, hogy kiváló, vagy legalábbis nagyon jó szülője gyermekeinek.
06:25 - 3királyfi3királylány
Túlterheltek a dolgozó anyák
Hazánkban a lassan változó tradicionális értékrend miatt széles körben az egyetlen elfogadott lehetőség az, ha a gyermek hároméves koráig otthon marad az anyjával. A társadalom a pénzügyi szükségből munkát vállaló anyát jobban elfogadja, mint a munkáját szerető, abban örömet lelőt. A hozzáállás a társadalom részéről álságos: megkövetelik az anyáktól a teljes idejű otthonmaradást szülés után, akár indokolatlanul hosszú ideig (a magyar nők átlagosan 4,7 évig maradnak otthon gyermekük születése után), majd teljes állásba kell visszamenjenek, hiszen alig elterjedt a részmunkaidő, távmunka. Sajnálatosan gyakori az anyák negatív munkahelyi megkülönböztetése és általános a házimunka egyenlőtlen családon belüli megosztása és alacsony gépesítettsége.
Mi úgy gondoljuk, hogy döntse el a család, hogy mit szeretne, mi a jó neki. Ha az édesanya otthon kíván maradni a gyermekével, ezt mindenképp el kell ismerni értékteremtő tényezőként. Támogatjuk ezen törekvéseket, hiszen ha a családnak ez az érdeke, akkor ez a társadalomnak egyértelműen hasznos. Azonban ha egy édesanya dolgozni kíván (vagy kényszerül), akkor ezt is támogatni kell, az igazi választási szabadság ugyanis így jelenik meg.
A fejlett országokban alapvető fontosságú, hogy a munkavállaló szülőknek lehetőségük legyen munkaidejük alatt gyermeküket erre alkalmas intézmények, személyek gondozására bízni. A minőségi napközbeni kisgyermekellátási szolgáltatások elérhetősége megkönnyíti a női munkavállalást, hozzájárul a TB- és nyugdíjrendszer fenntartásához, csökkenti a családok elszegényedési kockázatát és pozitívan hat a gyermekvállalásra.
Nem mindegy, hogy a gyermekgondozást vállaló intézmények mennyire alkalmazkodnak a családok valós igényeihez
Magyarországon a posztszocialista rendszer bölcsődei, óvodai intézményi struktúrája miatt sokszor nincsen valódi alternatívája a munkát vállalni kényszerülő vagy akaró nőnek, hiszen az intézményrendszer rugalmatlansága nem kedvez a mai kor elvárásainak, nem segíti, nem támogatja a nők, édesanyák munkavállalását. Hazánkban az állam által biztosított ellátóhelyeken sokszor nem megfelelő a nyitva tartás ideje, a szünetek idejére kényszerszabadságra kell menniük a szülőket, a túl nagy csoportlétszámok miatt gyakran betegek a gyerekek, így a szülők táppénzt kell igényeljenek.
Normatív támogatást csak az állami-, és a 2012. január 1. előtt működési engedéllyel rendelkező, nonprofit nem állami gyermekintézmények kapnak. A támogatási rendszer 2 fő pilléren nyugszik: feladaton alapuló normatíva és kiegészítő normatíva rendszer. Előbbit csak a 2012. január 1 előtt működési engedéllyel rendelkező szolgáltatások igényelhetik, utóbbi csak az állami és az egyházi fenntartóknak jár. Így a nem állami fenntartók kénytelenek a működési önköltségüket maguk kitermelni. Ez a finanszírozási anomália igen nagy mértékben rontja a hozzáférhetőséget, hiszen a családi napközi az önköltségét nem tudja ráterhelni a szülőkre – akik, hozzászokva az elmúlt évtizedek alatt a „ingyenes” ellátáshoz, a számukra lényegesen olcsóbb, bár az adóforintokból pazarlóan finanszírozott, túlzsúfolt, rugalmatlan, így valójában igen drága bölcsődei, óvodai ellátáshoz hasonlítják a térítési díjat. Így alakult ki az a téves elképzelés, hogy az állami ingyenes, ami nem állami, azért pedig azért kell fizetni, mert magán (és nem azért, mert nem finanszírozza az állam).
A megoldás: céges családi napközi
A munkáltató érdeke, hogy a munkavállalója minél hamarabb visszatérjen gyermekvállalás után dolgozni. A munkavállaló szülő viszont, érthetően, megfelelő színvonalú nappali ellátást szeretne a gyermekének. Feladatunk, hogy a két érdeket közelítsük, azaz a munkáltató bevonásával olyan kisgyermek - ellátóhelyeket hozzunk létre, amelyek a tényleges munkáltatói és munkavállalói igényekhez igazodnak – úgy, hogy a gyermek érdekét tartják mindenek előtt. Célunk a családbarát napközbeni kisgyermek-ellátóhelyek elterjedésének segítése: a szülők és a munkaadók igényeihez egyaránt alkalmazkodó, rugalmas intézményt hozunk létre a cégek telephelyén vagy annak közelében úgy, hogy mindeközben a munkáltatókat bevonjuk a céges családi napközi finanszírozásba.
Kíváncsian várjuk a véleményeket, tapasztalatokat, pozitív és negatív élményeket! Mit tegyünk? Mire van szüksége azoknak a szülőknek, akik dolgoznának a gyermekvállalás után is? Segítsenek, segítsetek, hogy segíthessünk! Klaviatúrát elő, várjuk a saját sztorikat, hozzászólásokat!
Dr. Nagy Ágnes
Az otthoni és a munkahelyi teendők összehangolására tett erőfeszítések nemcsak a munkavállalók számára jelentenek előnyt, hanem a munkaadó érdeke is a hatékony és kiegyensúlyozott munkaerő foglalkoztatása. Európa-szerte általános tapasztalat, hogy amelyik munkahelyen megvalósul a két terület összehangolása, ott az alkalmazottak motiváltabbak, növekszik a munkavégzés hatékonysága, kevesebb a stressz és a betegség miatti távollét. Az alkalmazottak családi hátterét figyelembe vevő munkahelyekre jellemző az atipikus munkaformák alkalmazása, a munkavégzés helyének és idejének rugalmas kialakítása, a családok anyagi és szociális támogatása.
Hazánkban a családbarát munkahelyek kialakítására kiírt minisztériumi pályázatok nyomán jönnek létre hasonló kezdeményezések, amelyek érintik a GYED-ről, GYES-ről visszatérők reintegrációjának megkönnyítését is. Ezek a munkahelyek a biztonságos visszatérés mellett lehetővé teszik a távollét alatti folyamatos kapcsolattartást. Ennek módjai között megtaláljuk a tudás karbantartására tett törekvéseket: a továbbképzésekbe való bevonást, a képzési anyagok és a munkahelyi kiadványok eljuttatását, de kiemelten fontos a személyes kapcsolattartás értekezleteken, rendezvényeken.
A családbarát intézkedések egyre nagyobb teret nyernek uniós szinten, a 2002-es barcelonai célkitűzésekben az Európai Tanács felszólította a tagállamokat, hogy számolják fel a nők munkaerő-piaci részvételét akadályozó tényezőket, mindenekelőtt hozzanak létre megfelelően működő gyermekintézmény-hálózatot a hat éven aluli gyermeket nevelők munkába állásának támogatására. A szakmai és magánélet összeegyeztetéséről szóló politikák további célkitűzése a rugalmas munkaidő és szabadság biztosítása, az apák bevonása az otthoni gyermekgondozásba apaszabadságok révén, és ide tartozik a női vállalkozások támogatása is.
A napközbeni ellátás igényét több felmérés adatai is egyértelműen jelzik: a megkérdezett nők több mint kétharmada gyermekintézményben helyezi el még nem iskoláskorú gyermekét a munkaidő alatt, mintegy húsz százalékuk gyermekére nagyszülő vagy rokon vigyáz. A rugalmas munkaidőre vonatkozó kiemelt irányelv szükségességét bizonyítja, hogy a megkérdezett nők harmada a családi okokból való távolmaradást igyekszik szabadság igénybevétele nélkül kompenzálni, egytizedük fizetés nélküli szabadságra kényszerül, a foglalkoztatottak fele pedig táppénzre vagy fizetett szabadságra megy.
A munkaidőnek és a munkavégzés helyszínének a családi élethez történő igazításának egyik lehetséges útja az önfoglalkoztatás. Egy felmérésben a megkérdezett vállalkozó nők iskolai végzettsége az aktív keresők átlagánál magasabb volt, háromnegyedük érettségizett vagy diplomás. Legtöbbjük korábban alkalmazottként dolgozott, és az induló tőkét saját megtakarításból illetve családi, baráti kölcsönökből teremtették elő. Motivációik hasonlóak voltak – anyagi feltételek javítása, család és munka összeegyeztetése, önmegvalósítás, vagy éppen kényszerhelyzet. A vállalkozók között a nők aránya mindössze 10-12 % körüli, ennek oka, hogy a kockázattal, de előnyökkel is járó önfoglalkoztatás a nemi szerepekből adódóan a nők számára kevésbé vonzó. A foglalkoztatott nők legnagyobb része tehát alkalmazottként dolgozik, és ebben a formában igényli a reintegráció megkönnyítését, valamint a munkahelyi és családi élet összehangolását.
Részletek Engler Ágnes Kisgyermekes nők a felsőoktatásban c. könyvéből (Budapest, Gondolat, 2011. )
A videó a 2011. évi Családbarát munkahely pályázat nyerteseit mutatja be.
Gyermek- és munkavállalás, párkapcsolat és karrier? Itt megtudhatod, mi az a családbarát munkahely, és miért jár jól mindenki, ha egyensúlyt teremt munkája és magánélete között.
