Balansz

Egy szülő akkor tud csak igazán eredményesen dolgozni, ha munkaidőben jó kezekben tudja a gyermekeit.

Amikor egy munkavállaló belép egy céghez, sokszor nem tudja még, mikor és hány gyermeke lesz. Ő is és a cég is egy dologban biztos a szerződéskötéskor: szükség van a munkájára. Ha jól érzi magát a munkahelyén és elégedett a munkakörülményekkel és a bérrel, jól teljesít. Ez pedig akkor sem változik, ha a munkavállaló történetesen családot alapít.

Egy gyermek érkezésével a cég szempontjából is sok dolog megváltozik. Az anya akár évekre kieshet a munkából. A szülőnek, akár apa vagy anya, minden hétköznap délután és évente 2-4 hónapnak megfelelő időben (szünetek, nevelés nélküli napok) kell gyermekfelügyeletet megoldania, függetlenül attól, hogy ez a munkaidejéhez hogyan viszonyul. Ehhez társulnak a gyerekbetegségek kiszámíthatatlan hetei. A szülők gondolatai munkaidőben sokszor a gyermeik körül forognak, főleg akkor, ha a gyermek napközeni elhelyezése nem biztos, megnyugtató és kiszámítható. A munkaadónak HR-tervezési nehézségeket, a cégnek munkavállalónként évente akár plusz 2 hónapnyi bruttó bérnek megfelelő költséget jelenthet, bevételkiesést okozhat.

A megoldás nyilván nem az, hogy nem alkalmaznak kisgyermekes szülőket. Hogyan lehet mégis valami megoldást találni? Családbarát foglalkoztatással és megfelelő gyermekelhelyezés biztosításával.

Szülők és munkavállalók egyszerre

Gimnáziumi végzettséggel vagy afölött a férfiak és nők foglalkoztatási rátája közel azonos. Azaz mindketten, apa és anya értékes munkavállalók. Egy szülő, legyen apa vagy anya, akkor lesz kiegyensúlyozott és produktív a munkájában, ha gyermekének munkaidő alatti elhelyezését megnyugtatóan meg tudja oldani. A mai helyzet nem ezt mutatja. Nézzük a munkavállalók oldaláról:

A 3 éves kor alatti gyermekek csak mintegy 7%-a kaphat ma Magyarországon bölcsődei ellátást. Ennyire kevés a férőhely.

A 6 éves kor alatti gyerekeknek csak mintegy 48%-a veszi igénybe rendszeresen a napközbeni gyermekellátást. Ha lehetőség van rá, otthon maradnak a kistestvérrel és a GYED/GYES-es szülővel. Ennyire nem vonzóak a 25-30 fős óvodai csoportok, a tömeges óvodai megoldás, amelynek sokszor része az is, hogy a túlzsúfoltság miatt délben el kell hozni onnan a gyermekek egy részét, mert nincs elég hely a délutáni pihenés biztosítására. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke úgy nyilatkozott, 20-25 ezer óvodai férőhely hiányzik. Könnyen belátható, hogy a helyzet rendezésére nem lehet egyhamar számítani.

Tavaly 1109 családi napköziben 7500 hatévesnél fiatalabb gyermek nappali ellátását oldották meg, de jövő ősztől változik a helyzet: 2014-őszétől bevezetik a kötelező óvodáztatást a három év feletti gyermekek számára, és a családi napközi nem helyettesíthati az óvodai nevelést a miniszter levele szerint. Hogy hogyan fogják megoldani az önkormányzatok a helyzetet, és hogy mi lesz a  családi napközik és dolgozóik sorsa, nem tudni.

Magyarországon az anyák kevesebb mint 16%-a tér vissza a munkába legkisebb gyermeke hároméves kora előtt. Pedig az anyák dolgoznának, ha lehetne: egy felmérés szerint a megkérdezettek több mint 55%-a szeretne ugyanarra a munkahelyre visszatérni, ahonnan szülni ment.

Miért hisszük továbbra is, hogy jó megoldás a családi napközi?

Egy céges családi napközi és játszócsoport egység létrehozásához 3-6 hónapra és körülbelül 2 millió forintra van szükség (kiépítés, engedélyeztetés), a hely adottságainak függvényében. Ez a befektetés egy nagyvállalatnak akár egy év alatt, kis- és középvállalatok esetében 2-5 év alatt megtérülhet. A céges családi napköziben egy gyermek 60-90 ezer Ft közötti működési önköltséget jelent havonta. A játszóház óradíja 800-1000 Ft között mozog.

Mindez azt jelenti, hogy teljes keresetet hazavivő anya már egy részben támogatott családi napközis hely esetén is többet tud a családi kasszához adni, mintha a GYES-t vagy a bébiszittert választja. A kisgyermek mellől így megéri visszatérni a munkába. A nagyobb gyermekeknél pedig a játszócsoport teszi lehetővé, hogy a szülő a teljes munkaidőt kihasználva dolgozhasson, hiszen a családi napközi a 3-14 éves gyerekek délutáni ellátása, foglalkozások, szakkörök, sőt: táborok helyszíne is lehet.

Ha tehát fontos szempont a családos munkavállalók, elsősorban a nők foglalkoztatása, akkor kézenfekvő lehetőség a céges családi napközik működtetése amelynek nyitvatartása rugalmasan igazodhat a céges munkaidőhöz, a vállalati munkakultúrához.

Posztunk a Céges Családi Napközi Program cikke felhasználásával készült.

Túlterheltek a dolgozó anyák

Hazánkban a lassan változó tradicionális értékrend miatt széles körben az egyetlen elfogadott lehetőség az, ha a gyermek hároméves koráig otthon marad az anyjával. A társadalom a pénzügyi szükségből munkát vállaló anyát jobban elfogadja, mint a munkáját szerető, abban örömet lelőt. A hozzáállás a társadalom részéről álságos: megkövetelik az anyáktól a teljes idejű otthonmaradást szülés után, akár indokolatlanul hosszú ideig (a magyar nők átlagosan 4,7 évig maradnak otthon gyermekük születése után), majd teljes állásba kell visszamenjenek, hiszen alig elterjedt a részmunkaidő, távmunka. Sajnálatosan gyakori az anyák negatív munkahelyi megkülönböztetése és általános a házimunka egyenlőtlen családon belüli megosztása és alacsony gépesítettsége.

Mi úgy gondoljuk, hogy döntse el a család, hogy mit szeretne, mi a jó neki. Ha az édesanya otthon kíván maradni a gyermekével, ezt mindenképp el kell ismerni értékteremtő tényezőként. Támogatjuk ezen törekvéseket, hiszen ha a családnak ez az érdeke, akkor ez a társadalomnak egyértelműen hasznos. Azonban ha egy édesanya dolgozni kíván (vagy kényszerül), akkor ezt is támogatni kell, az igazi választási szabadság ugyanis így jelenik meg.

A fejlett országokban alapvető fontosságú, hogy a munkavállaló szülőknek lehetőségük legyen munkaidejük alatt gyermeküket erre alkalmas intézmények, személyek gondozására bízni. A minőségi napközbeni kisgyermekellátási szolgáltatások elérhetősége megkönnyíti a női munkavállalást, hozzájárul a TB- és nyugdíjrendszer fenntartásához, csökkenti a családok elszegényedési kockázatát és pozitívan hat a gyermekvállalásra.

Nem mindegy, hogy a gyermekgondozást vállaló intézmények mennyire alkalmazkodnak a családok valós igényeihez

Magyarországon a posztszocialista rendszer bölcsődei, óvodai intézményi struktúrája miatt sokszor nincsen valódi alternatívája a munkát vállalni kényszerülő vagy akaró nőnek, hiszen az intézményrendszer rugalmatlansága nem kedvez a mai kor elvárásainak, nem segíti, nem támogatja a nők, édesanyák munkavállalását. Hazánkban az állam által biztosított ellátóhelyeken sokszor nem megfelelő a nyitva tartás ideje, a szünetek idejére kényszerszabadságra kell menniük a szülőket, a túl nagy csoportlétszámok miatt gyakran betegek a gyerekek, így a szülők táppénzt kell igényeljenek.

Normatív támogatást csak az állami-, és a 2012. január 1. előtt működési engedéllyel rendelkező, nonprofit nem állami gyermekintézmények kapnak. A támogatási rendszer 2 fő pilléren nyugszik: feladaton alapuló normatíva és kiegészítő normatíva rendszer. Előbbit csak a 2012. január 1 előtt működési engedéllyel rendelkező szolgáltatások igényelhetik, utóbbi csak az állami és az egyházi fenntartóknak jár. Így a nem állami fenntartók kénytelenek a működési önköltségüket maguk kitermelni. Ez a finanszírozási anomália igen nagy mértékben rontja a hozzáférhetőséget, hiszen a családi napközi az önköltségét nem tudja ráterhelni a szülőkre – akik, hozzászokva az elmúlt évtizedek alatt a „ingyenes” ellátáshoz, a számukra lényegesen olcsóbb, bár az adóforintokból pazarlóan finanszírozott, túlzsúfolt, rugalmatlan, így valójában igen drága bölcsődei, óvodai ellátáshoz hasonlítják a térítési díjat. Így alakult ki az a téves elképzelés, hogy az állami ingyenes, ami nem állami, azért pedig azért kell fizetni, mert magán (és nem azért, mert nem finanszírozza az állam).

A megoldás: céges családi napközi

A munkáltató érdeke, hogy a munkavállalója minél hamarabb visszatérjen gyermekvállalás után dolgozni. A munkavállaló szülő viszont, érthetően, megfelelő színvonalú nappali ellátást szeretne a gyermekének. Feladatunk, hogy a két érdeket közelítsük, azaz a munkáltató bevonásával olyan kisgyermek - ellátóhelyeket hozzunk létre, amelyek a tényleges munkáltatói és munkavállalói igényekhez igazodnak – úgy, hogy a gyermek érdekét tartják mindenek előtt. Célunk a családbarát napközbeni kisgyermek-ellátóhelyek elterjedésének segítése: a szülők és a munkaadók igényeihez egyaránt alkalmazkodó, rugalmas intézményt hozunk létre a cégek telephelyén vagy annak közelében úgy, hogy mindeközben a munkáltatókat bevonjuk a céges családi napközi finanszírozásba.

Kíváncsian várjuk a véleményeket, tapasztalatokat, pozitív és negatív élményeket! Mit tegyünk? Mire van szüksége azoknak a szülőknek, akik dolgoznának a gyermekvállalás után is? Segítsenek, segítsetek, hogy segíthessünk! Klaviatúrát elő, várjuk a saját sztorikat, hozzászólásokat!

Dr. Nagy Ágnes

cegescsana.hu