06:25 - 3királyfi3királylány
Túlterheltek a dolgozó anyák
Hazánkban a lassan változó tradicionális értékrend miatt széles körben az egyetlen elfogadott lehetőség az, ha a gyermek hároméves koráig otthon marad az anyjával. A társadalom a pénzügyi szükségből munkát vállaló anyát jobban elfogadja, mint a munkáját szerető, abban örömet lelőt. A hozzáállás a társadalom részéről álságos: megkövetelik az anyáktól a teljes idejű otthonmaradást szülés után, akár indokolatlanul hosszú ideig (a magyar nők átlagosan 4,7 évig maradnak otthon gyermekük születése után), majd teljes állásba kell visszamenjenek, hiszen alig elterjedt a részmunkaidő, távmunka. Sajnálatosan gyakori az anyák negatív munkahelyi megkülönböztetése és általános a házimunka egyenlőtlen családon belüli megosztása és alacsony gépesítettsége.
Mi úgy gondoljuk, hogy döntse el a család, hogy mit szeretne, mi a jó neki. Ha az édesanya otthon kíván maradni a gyermekével, ezt mindenképp el kell ismerni értékteremtő tényezőként. Támogatjuk ezen törekvéseket, hiszen ha a családnak ez az érdeke, akkor ez a társadalomnak egyértelműen hasznos. Azonban ha egy édesanya dolgozni kíván (vagy kényszerül), akkor ezt is támogatni kell, az igazi választási szabadság ugyanis így jelenik meg.
A fejlett országokban alapvető fontosságú, hogy a munkavállaló szülőknek lehetőségük legyen munkaidejük alatt gyermeküket erre alkalmas intézmények, személyek gondozására bízni. A minőségi napközbeni kisgyermekellátási szolgáltatások elérhetősége megkönnyíti a női munkavállalást, hozzájárul a TB- és nyugdíjrendszer fenntartásához, csökkenti a családok elszegényedési kockázatát és pozitívan hat a gyermekvállalásra.
Nem mindegy, hogy a gyermekgondozást vállaló intézmények mennyire alkalmazkodnak a családok valós igényeihez
Magyarországon a posztszocialista rendszer bölcsődei, óvodai intézményi struktúrája miatt sokszor nincsen valódi alternatívája a munkát vállalni kényszerülő vagy akaró nőnek, hiszen az intézményrendszer rugalmatlansága nem kedvez a mai kor elvárásainak, nem segíti, nem támogatja a nők, édesanyák munkavállalását. Hazánkban az állam által biztosított ellátóhelyeken sokszor nem megfelelő a nyitva tartás ideje, a szünetek idejére kényszerszabadságra kell menniük a szülőket, a túl nagy csoportlétszámok miatt gyakran betegek a gyerekek, így a szülők táppénzt kell igényeljenek.
Normatív támogatást csak az állami-, és a 2012. január 1. előtt működési engedéllyel rendelkező, nonprofit nem állami gyermekintézmények kapnak. A támogatási rendszer 2 fő pilléren nyugszik: feladaton alapuló normatíva és kiegészítő normatíva rendszer. Előbbit csak a 2012. január 1 előtt működési engedéllyel rendelkező szolgáltatások igényelhetik, utóbbi csak az állami és az egyházi fenntartóknak jár. Így a nem állami fenntartók kénytelenek a működési önköltségüket maguk kitermelni. Ez a finanszírozási anomália igen nagy mértékben rontja a hozzáférhetőséget, hiszen a családi napközi az önköltségét nem tudja ráterhelni a szülőkre – akik, hozzászokva az elmúlt évtizedek alatt a „ingyenes” ellátáshoz, a számukra lényegesen olcsóbb, bár az adóforintokból pazarlóan finanszírozott, túlzsúfolt, rugalmatlan, így valójában igen drága bölcsődei, óvodai ellátáshoz hasonlítják a térítési díjat. Így alakult ki az a téves elképzelés, hogy az állami ingyenes, ami nem állami, azért pedig azért kell fizetni, mert magán (és nem azért, mert nem finanszírozza az állam).
A megoldás: céges családi napközi
A munkáltató érdeke, hogy a munkavállalója minél hamarabb visszatérjen gyermekvállalás után dolgozni. A munkavállaló szülő viszont, érthetően, megfelelő színvonalú nappali ellátást szeretne a gyermekének. Feladatunk, hogy a két érdeket közelítsük, azaz a munkáltató bevonásával olyan kisgyermek - ellátóhelyeket hozzunk létre, amelyek a tényleges munkáltatói és munkavállalói igényekhez igazodnak – úgy, hogy a gyermek érdekét tartják mindenek előtt. Célunk a családbarát napközbeni kisgyermek-ellátóhelyek elterjedésének segítése: a szülők és a munkaadók igényeihez egyaránt alkalmazkodó, rugalmas intézményt hozunk létre a cégek telephelyén vagy annak közelében úgy, hogy mindeközben a munkáltatókat bevonjuk a céges családi napközi finanszírozásba.
Kíváncsian várjuk a véleményeket, tapasztalatokat, pozitív és negatív élményeket! Mit tegyünk? Mire van szüksége azoknak a szülőknek, akik dolgoznának a gyermekvállalás után is? Segítsenek, segítsetek, hogy segíthessünk! Klaviatúrát elő, várjuk a saját sztorikat, hozzászólásokat!
Dr. Nagy Ágnes