Balansz

Mivel magyarázható a rendkívül magas arányú korai egészségromlás a magyar férfiak körében? - részletek Kopp Mária és Skrabski Árpád 2009-ben publikált tanulmányából.

A magyar férfiak korai halálozása inkább hasonlít az ukrán vagy az orosz népegészségügyi mutatókhoz, mint a szomszédos cseh, szlovák vagy lengyel helyzethez, nem is szólva a nyugat-európai életkilátásokról. 70 év felett a magyar mutatók már közelítik a rosszabb nyugat-európai életkilátásokat, ami arra mutat, hogy abban az életkorban, amikor az orvosi beavatkozások szerepe meghatározó, a magyar egészségügyben dolgozók, minden nehézség ellenére, viszonylag igen jól teljesítenek.

Miért éppen a középkorú férfiak a legsebezhetőbbek a rohamos gazdasági változások jelenlegi időszakában?

Ez a különbség nem magyarázható az egészségügyi ellátás hiányosságaival, hiszen ugyanebben az időszakban jelentősen csökkent a csecsemők és az idősek halálozási aránya, a nők egészségi állapota pedig javult. Szintén nem valószínű, hogy genetikai tényezők magyarázhatják ezeket a gyors változásokat.

A Hungarostudy 2006 követéses vizsgálatból 1130 férfi és 1529 nő adatait elemeztük, akik 2002-ben 40-69 életév közötti korúak voltak. 2006-ig 99 férfi (8,8%) és 53 nő (3,6%) hunyt el a 40-69 éves korosztályból. Ezek a halálozási arányok megfelelnek az adott időszakban az országos halálozási arányoknak.

A férfiak esetében a halálozás fontos előrejelzője volt számos olyan tényező, ami a nők esetében nem volt kimutatható kapcsolatban a korai halálozás valószínűségével. Ilyenek voltak az alacsony iskolázottság, alacsony szubjektív társadalmi helyzet, alacsony személyes és családi jövedelem, a munkával kapcsolatos tényezők közül a biztos munka hiánya, csekély munkahelyi kontroll érzés, segéd és betanított munka, depresszió, az élet értelmetlenségének érzete, a házastárstól és a gyermektől kapott társas támogatás hiánya.

A házastárs hiánya a férfiak számára fontosabb veszélyeztető faktor, mint a nők esetében. A nők számára a legfontosabb veszélyeztető tényező a személyes kapcsolatokkal való elégedetlenség volt, ebben a tekintetben nem voltak alapvető változások az elmúlt évtizedekben.

Ha a férfiak korai halálozási arányának háttértényezőit vizsgáljuk, számos olyan aspektusa változott meg a társadalomnak, ami a férfiak számára különösen fontosnak. A legszembetűnőbb változás a társadalmon belül egyre nagyobb társadalmi-gazdasági különbségek kialakulása és az ezzel együttjáró társadalmi-gazdasági leszakadás érzése az alacsonyabb végzettségű és foglalkozású rétegekben.

Az élet értelmének hiánya fontos stresszforrás a férfiak körében, míg ez a tényező nem volt kapcsolatban a nők korai halálozásával. Vizsgálataink eredményei alapján úgy tűnik, a férfiak sebezhetőbbek a kiszámíthatatlanság, a társadalom demoralizációja, a munkával kapcsolatos bizonytalanság, a társadalmi-gazdasági lemaradás kihívásaival szemben, mivel önmagukat tartják felelősnek a család társadalmi-gazdasági helyzetének javításáért.

Az 1986-1990-es évek átlagában 8.9 év volt a különbség a legmagasabb és legalacsonyabb végzettségű férfiak várható élettartama között, ez a különbség 2004-re 16.5 évre nőtt. A nők esetében a korábbi 4 évnyi hátrány 10,2 évre nőtt a legalacsonyabb végzettségűek hátrányára. Hasonlóan drámai a különbség abban, hogy a 30 évesek hány százaléka éli meg a 65. évét. Ennek valószínűsége a legalacsonyabb végzettségű férfiak esetében csupán 43 % !, a nőknél 70 %, míg a legmagasabb végzettségű férfiak 85 %-a a nők 91 %-a megéli a 65. életévet.

Vizsgálatunk eredményeinek tükrében feltételezhető, hogy a krónikus stressz az a láthatatlan kéz, amely a középkorú magyar férfiak tragikuskorai halálozási arányát okozza. A krónikus stressz során felmerülő magatartási és lélektani változások szembetűnően hasonlítanak a depresszió során tapasztalható krónikus változásokhoz. Elsősorban azok kerülnek a kontrollálhatatlan, krónikus stressz állapotába, akik nem rendelkeznek megfelelő megbirkózási képességekkel.

Sajnos gyakorlatilag nem működik a megelőzés hálózata, ami elsősorban iskolai, munkahelyi, valamint széleskörű közösségi alapú programokat jelentene. Miközben a svéd népegészségügyi program első pontja a társadalmi kohézió erősítése, a második a társadalmi és gazdasági biztonságérzet erősítése, a harmadik a munkahelyi stressz megelőzése, nálunk ezek a szempontok meg sem jelennek az egészségi állapotról szóló vitákban.

Egy új orvosi kutatás szerint az önkéntes munka nem csupán a közösség, de maguk az önkéntesek számára is hasznos. Az Atlantic magazinban bemutatott tanulmány szerzői szerint most először sikerült bizonyítani, hogy mások segítése javítja a testi-lelki egészséget.

Dr. Hannah Schreier kutatócsoportja 52 vancouveri középiskolást kért arra, hogy teljesítsék még az őszi félév folyamán az amúgy kötelező önkéntes feladataikat. A többiek várhattak ezzel tavaszig. Nem kértek tőlük sokat: a másodéves diákok hetente egy órában tanítás után általános iskolásoknak tartottak művészeti, vagy kézműves foglalkozást, vagy segítettek elkészíteni a kisebbek házi feladatát.

A szemeszter előtt és után is megvizsgálták, mekkora a középiskolás diákok esélye szív-és érrendszeri betegségek kialakulására: kiszámolták a testtömeg indexüket, megmérték a koleszterinszintjüket, megnézték, van-e valamilyen gyulladásos megbetegedésük.

Mindössze tíz hét után egértelműen javulás állt be az önkéntes munkát végző diákok egészségi állapotában. A másokkal való törődés javította a vérképben a szervezetben gyulladásra utaló markereket, az önzetlenebb viselkedés pedig még a vártnál is jobban csökkentette a koleszterinszintet.

Vajon kizárólag a heti egy órányi kisebb gyerekekkel való foglalkozásnak köszönhető a változás? Nem teljesen. A kutatók pozitív változást tapasztaltak az önkéntesek hangulata, és önbecsülése terén is. Úgy gondolják, az önkéntesség bekapcsolta diákokat a helyi közösségi segítő hálózatokba, és ez a társadalmi bevonódás csökkentette a fiatalkori szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Éppen azok a diákok váltak sokkal egészségesebbé, akik arról számoltak be, hogy az önkéntességnek köszönhetően lényegesen empatikusabbak, önzetlenebbek lettek, és ettől a lelkiállapotuk is sokat javult.

Miért nagyon fontos, hogy a nők egészségi állapotával foglalkozzunk, és ezen belül is miért kiemelt jelentőségű a fiatal nők egészségi állapota?

A fiatal nők hozzák világra a következő generációt, maga a gyermekvállalási készség is függ a fiatal nők egészségi állapotától. A gyermekkori hatások, a szocializáció meghatározó az egészséges magatartás kialakulásában, amelyben az anya példája, értékrendje, egészségmagatartása alapvető. A vizsgálati eredmények ezen túl azt is mutatják, hogy a férfiak egészsége még nagyobb mértékben függ partnerüktől, mint a nők egészségi állapota. A magányos férfiak súlyos egészségromlását számos vizsgálat mutatja, az utóbbi évtizedekben ez Magyarországon különösen fontos összetevője a férfi-halálozásnak, ugyanakkor a magányos nők egészségromlása kevésbé nyilvánvaló.

Mindezek alapján, ha a mai igen negatív egészségi és demográfiai tendenciákat meg szeretnénk változtatni Magyarországon, különösen nagy gondot kell fordítanunk annak megértésére, hogy milyen a mai fiatal nők egészségi állapota. A mai világban nőnek születni különleges kihívás, amelynek igen nehéz megfelelni. Ez magyarázza, hogy az alkalmazkodás, megbirkózás elégtelenségéből származó pszichés zavarok a nők között valamennyi civilizált országban lényegesen gyakoribbak, mint a férfiak között. Miközben a nők előtt új lehetőségek nyíltak meg arra, hogy a társadalomban szélesebb értelemben is hatást fejtsenek ki, a gyermekek világrahozatala és személyiségük korai formálása át nem hárítható női feladat.

A többszörös, sokszor egymásnak ellentmondó szerepelvárások egyensúlyának megteremtésében a nők igen gyakran magukra maradnak, saját magukat hibáztatják, ha nem tudnak megfelelni a társadalmi és belülről fakadó elvárásoknak. A fiatal nők egészségi állapotát tehát csak úgy vizsgálhatjuk, ha az egészség fogalmát a legszélesebben értelmezzük, a testi-lelki-szociális egészséget értjük alatta.

A fiatal nők legsúlyosabb egészségügyi problémája a depressziós tünetegyüttes. Korábbi vizsgálati eredményeink és nemzetközi adatok szerint is a depresszió igen súlyos független egészségi kockázati tényező, mind közvetlen hatása révén, mind az önkárosító magatartásformák előidézésén.

A fiatal nők depressziójának hátterében tehát a legfontosabb a bizalom hiánya, az az életérzés, hogy nehéz élethelyzetben nem segítségre, hanem ellenségességre számíthatnak csak. Az ún. diszfunkcionális attitűdök közül kettő mutat igen szoros kapcsolatot a fiatal nők depressziójával: a perfekcionizmus és a fokozott teljesítményigény. Ezek az attitűdök igen fontos hajtóerői a társadalomnak, azonban ha az egyén úgy érzi, hogy nem képes megfelelni a sajátmagával szemben támasztott fokozott elvárásoknak, állandóan elégtelennek, értéktelennek érzi, vádolja saját magát. Szignifikáns szerepe van a külső elismerés igényének és a fokozott szeretetigénynek is.

A megbirkózási, „coping”-stratégiák közül a depresszióval szoros kapcsolatban áll az evés-ivás nehéz élethelyzetben, tehát a depressziósok közül szignifikánsan többen állítják, hogy nehéz élethelyzetben evéssel, ivással, dohányzással próbálják helyreállítani lelki egyensúlyukat. Ez a nem adaptív megbirkózási stratégia valamennyi önkárosító magatartásforma legfontosabb kockázati tényezője, a depresszió ezen a stratégián keresztül vezet mind a dohányzás, mind a kóros alkoholfogyasztás, drogvisszaélés gyakoribbá válásához. Ha valaki tanult reakcióként depressziós lelkiállapotát ezekkel a pótcselekvésekkel próbálja helyreállítani, ez a tanult válaszkészség fennmarad, megerősítést nyer.

Ha tehát az önkárosító magatartásformák gyakoriságát csökkenteni szeretnénk, ezek motivációs hátterét kell feltárnunk, és ezen a szinten beavatkoznunk. Az észak- amerikai, nyugat-európai sikeres közösségi alapú megelőzési programok bizonyítják, hogy lehetséges az eredményes beavatkozás. Ennek feltétele azonban a pszichológiai, szociális veszélyeztetető tényezők feltárása.

Kopp Mária, Csoboth Csilla, Purebl György

(A bejegyzés a szerzők Egészségmegőrzés:­ Mit jelent ma Magyarországon a fiatal nők "egész"-sége című tanulmányának rövidített változata, amely megjelent: Mentálhigiéné és pszichoszomatika 10, 3-4, 5-15 1999. A teljes szöveg itt olvasható.)

Mindennek megvan az ideje: a tanulásnak, a karrierépítésnek, a családnak. Fontos azzal tisztában lennünk, hogy életünk mely szakaszát éljük, mert akkor az is világossá válik, mik a legfontosabb feladataink. Energiáink teljes lenullázásával sem tudunk pici gyerek mellett egyszerre önmegvalósítani és jelen lenni a családi életben. Nem szabad görcsölni. Csinálni kell, és élvezni azt, ami van. Nem kell tökéletes anyának lenni, elég, ha jó anya vagy.

Ne akarjunk férfiként viselkedni, és a férfiak eszközeivel harcolni. Szerepeink betöltésénél ne a média és a külvilág legyen a mérce. Bízzunk ösztöneinkben. A túlzott elvárások elveszik annak lehetőségét, hogy összhangba kerüljünk saját képességeinkkel.

Legyünk tisztában az értékeinkkel, és merjük vállalni önmagunkat. Ha egy adott élethelyzet nem jó számunkra, ne érjük be panaszkodással, merjünk változtatni. Életem során mindig azt vizsgáltam, mik az okok, és miként tudok változtatni. Sokféle emberrel és közösséggel kerültem kapcsolatba, ami segített ráébredni: nem származásuk és nemük, hanem értékeik alapján kell megítélni az embereket.

A hagyományos családmodellt, amelyben a házimunkát a kizárólag a nők végzik nem tartom a mai világban életképesnek és igazságosnak. Jogos volt akkor amikor a nőknek kizárólag a család ellátása volt a feladatuk, de napjainkban amikor több szerepkörben kell helytállnia egy nőnek és egy férfinek is, fontos családon belől közösen újragondolni a feladatokat és a családon belől betöltött szerepköröket.

Ha az ember nem határozza meg, hogy min szeretne változtatni, s mindezért mit tesz, mindig csak vágyai maradnak.

Öt ötlet a változáshoz, egy minőségi élet megteremtéséhez:

1. Légy tisztában az életben betöltött szerepeddel, s azzal, hogy nőként, emberként milyen feladataid vannak!

2. Legyenek egyértelmű céljaid! Mit akarsz az élettől, mit tartasz fontosnak.

3. Legyen jó társad, és partnerként fogadtasd el magad az élet minden területén!

4. Szeresd és fogadd el önmagad! Ha nem teszel meg dolgokat magadért, nem tudsz szeretetet adni.

5. Ne csak álmodozz, tegyél is céljaid megvalósításáért! Miért tedd ezt? Önmagadért , családodért, azért hogy jó mintát mutass a környezetednek, mert a dolgokon nem keseregni kell hanem amire ráhatásunk van változtatni, jobbítani kell.

A WHO kimutatása szerint a világon a betegségek 70%-át lelki nyomás okozza, a statisztikák szerint az EU-ban a GDP 1% esik ki a stresszből, nem megfelelő életvezetésből eredő károk miatt.

Magyarországon a stressz :

- minden harmadik ember munkaképesség csökkenését okozza

- minden ötödik embernél súlyos egészségügyi problémához vezet

- a rosszindulatú daganat legtöbb formája összefügg a fel nem ismert , ki nem fejezett érzelmi feszültséggel.

Ennek nem kell így lennie, rajtad is múlik , hogy a statisztikák mit mutatnak.

Katona Melinda

Borealis Consulting ügyvezető igazgató

Munkájukban Sikeres Nők Egyesületének elnöke

I. rész

A gyermekvállalási kedv minden társadalomban a jövő vállalásának, a hosszú távú tervezés lelkiállapotának, azaz a társadalmi beállítottságnak a jele.

A fiataloknál kétféle motiváció, a családalapítási, gyermekvállalási vágy és a függetlenség vágya könnyen átbillenhet az utóbbi felé, ha igen nagy nehézségekkel kell szembenézniük. Ez az átbillenés már megtörtént Magyarországon, egy ilyen negatív tendenciát már nehezebb visszafordítani. Mindent meg kell tenni azért, hogy fiatalok ne kerüljenek szembe elviselhetetlen lakás, megélhetési nehézségekkel, ha megházasodnak és gyermeket szeretnének. Igen sok válás oka az, hogy a lakásért hajszolt életmód éppen addigra emészti fel a kapcsolatot, amikor már sikerült megszerezni. Át kell segíteni a fiatalokat ezeken a nehézségeken, különben felőrlődnek, vagy meg sem kísérlik.

A magyar társadalom európai összehasonlításban az egyik leginkább családbarát, gyermekbarát társadalom, a gyermek fontosságának megítélése rendkívül pozitív. Valamennyi vizsgált ország közül a magyarok tartják a leginkább igaznak azt az állítást, hogy „üres az élete azoknak, akiknek soha nem volt gyermekük. A házasság és a gyermek megítélésének pozitivitása igen fontos tartaléka a magyar társadalomnak.

Igen érdekes, hogy míg – elsősorban a férfiak között – a depressziós tünetegyüttes fordított kapcsolatban van a gyermekszámmal, valamennyi alcsoportban a gyermekszámmal együtt emelkedik az ún. vitális kimerültség átlagértéke. Ez a mutató azt jelzi, hogy a mai magyar társadalomban, legalábbis statisztikailag, a gyermekvállalás krónikus stresszállapotot, folyamatos fizikai túlterheltséget jelent. Ez a teljesen méltánytalan állapot egészségügyi, pszichológiai oldalról bizonyítja mindazt, amit a demográfiai, szociológiai vizsgálatok régóta jeleznek, hogy a mai magyar társadalomban a gyermekvállalás aránytalan túlterheltséggel jár. A társadalomnak alapvető kötelessége, saját túlélése, pl. a nyugdíjkrízis megoldása szempontjából is, a gyermeket vállaló szülők fizikai túlterheltségének egy részét, jelentős hányadát átvállalni. Hiszen nem elfogadható az az állapot, hogy a társadalmi beállítottságuk, a jövőért felelősséget vállalásuk miatt a gyermeket vállaló szülők aránytalanul túlterhelt állapotban éljenek.

A fiatal nők testi-lelki egészsége igen szorosan összefügg a gyermekvállalással. A mai rendkívül rossz népesedési helyzet nem azzal függ össze, hogy a fiatal nők nem szeretnének gyermeket, sokkal inkább kiszolgáltatott helyzetükkel a partnerkapcsolatokban, valamint saját reménytelen lelkiállapotukkal.

Igen fontos volna erősíteni tehát a fiatal nők megbirkózási készségeit, önértékelését. Tudatosítani a társadalomban, hogy a gyermek világrahozatala és egészséges nevelése rendkívül értékes teljesítmény. Ha értékeljük a művészek alkotásait, mennyivel inkább el kellene ismernünk az ember, a teljes személyiség megalkotását és formálását, amelyre csak a fiatal generáció képes.

Kopp Mária, Csoboth Csilla, Purebl György

(A bejegyzés a szerzők Egészségmegőrzés:­ Mit jelent ma Magyarországon a fiatal nők “egész”-sége című tanulmányának rövidített változata, amely megjelent: Mentálhigiéné és pszichoszomatika 10, 3-4, 5-15 1999. A teljes szöveg itt olvasható.)