Akár jogos lehet a gyanakvó tekintet a pozitív diszkrimináció miatt, mégis elkerülhetetlen a beismerés: miután a nők szülnek, és általában ők maradnak otthon a kisgyerek(ek)kel, megkülönböztett a munkához való viszonyuk.
Két aktualitást említünk alább a női karrier előmozdítására:
Karrier- és élménynapra hívta a (reménybeli) női munkavállalókat az egyik magyar állásportál. Nőknek szóló állásbörze és karriertervezés keretében a diplomás nők számára lehetőséget biztosítottak személyes találkozásra munkaerőt kereső cégekkel, emellett pedig a karriertervezési folyamatot kívánták támogatni inspiráló előadásokkal, sikertörténetek bemutatásával, illetve személyes tanácsadásokkal.
Aki kilátogatott a helyszínre, a résztvevők vehemenciájából kevéssé érezhette a gyengébb nem hangsúlyozott segítésének jogosságát. Az elkapott előadás-részlet inkább az előzetes várakozsokat erősítette, határozottan női tematikát vállalt: a kiscsaj-nő-hölgy munkahelyi szerepkörök megkülönböztetésével egy lehetséges ideális szakmai ív felrajzolását.
Olyan cégek seregszemléje zajlott az elmúlt hétvégén a Bálnában, amelyeknek kiemelten fontos a nők sikeres elhelyezkedése és családbarát munkahelyi környezet biztosítása. Így az online folytatódó állásbörze keresőknek áttekintésre érdemes, és június 29-ig látogatható (itt).
Kapcsolódó hír a Pwc közzétette legújabb elemzése a nők felsővezetésben elfoglalt helyének prognosztizálható növekedéséről: “A világ 2500 legnagyobb állami vállalatánál tavaly elvégzett felmérés alapján az derült ki, hogy tavaly az új vezérigazgatóknak csak a három százaléka volt nő. A tanácsadó cég szerint 2040 körül viszont már minden harmadik vezérigazgató nők közül fog kikerülni. Ennek alapján 2040-re a nők aránya a legnagyobb cégek felsővezetésében eléri az egyharmadot. A tanulmány a vezérigazgatók felvételével és elbocsátásával foglalkozva megállapította: a nőknek jóval nehezebb a belső vállalati ranglétrán feljebb kerülés.
Most induló sorozatunkban különböző cégek családbarát programjait mutatjuk be. Szeretnénk megismertetni ezeket a jó gyakorlatokat, amelyek reményeink szerint inspirációt és ötleteket adnak majd nemcsak a HR-rel foglalkozó szakembereknek, hanem a kisebb vállalkozások vezetőinek, munkatársainak is. Többször olvashattatok itt már arról, hogy miért éri meg támogatni a női karriereket, és családbaráttá tenni a munkahelyeket, mostantól néhány héten át keddenként azt is megtudhatjátok, hogyan érdemes belekezdeni, milyen ötletek és gyakorlatok működnek már Magyarországon.
Elsőként egy nagymúltú multinacionális vállalat, a General Electric munkatársa, Marton Éva írta meg nekünk, hogyan igyekeznek segíteni a karriert tervező nőket, a gyermekükkel otthon lévő kismamákat, és a vállalatnál dolgozó szülőket.
Menni vagy nem menni, ez itt a kérdés!
Pontosabban munkába visszamenni vagy nem menni? Mikor menni? Hogyan menni? Hová menni?
Minden dolgozó nőben felmerül ez a kérdés.
Ha gyermekvállalás előtt áll, akkor azért, ha éppen otthon van a gyermekével akkor azért, ha pedig éppen vissza készül állni a régi kerékvágásba, és a gyermek(ek)kel otthon töltött időszak végéhez közeledik, akkor pedig különösképpen.
Jómagam mindhárom szituációba könnyedén bele tudom képzelni magam, hiszen két kislány édesanyjaként dolgozom a General Electric (GE) egyik magyarországi üzletágánál, ahol szakmai munkám mellett az üzletágunk Women’s Network szervezetét vezetem, illetve az üzletágakon átívelő Mentoring Program vezetője vagyok.
A GE-ben nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük a kismamák munkába való visszatérését. A GE-n belül működő Women’s Network szervezet a női vezetők karrierjének segítése és a fiatal tehetségek támogatása mellett elindította a Working Mother Reintegration Programot. Ez azt jelenti, hogy minden üzletág képviselteti magát a programban, van egy-egy felelős, aki önként vállalta azt, hogy kézben tartja és szervezi az üzletágakon átívelő programokat, illetve a kismamákkal való kapcsolattartást. Elsőként egy központi blog rendszert hoztunk létre „Szülői Értekezlet” néven, mely segítségével közreadjuk a legfrisebb üzleti híreket, programajánlókat. Mind a dolgozó, mind a kisgyermekükkel otthon lévő kollégák hozzászolhatnak, megoszthatnak, kommunikálhatnak a blogon keresztül. A blog megszületése után nem sok idő telt el, és azt tapasztaltuk, hogy nem csak a kismamák, de a dolgozó édesapák is aktívan részt vettek a közösségi életben, ezért idén már „Working Parents” néven, kibővített körben folytatjuk a munkát.
Minden üzletágban rendszeresek azok az előadások, kerekasztal beszélgetések, programok, amelyek nőknek, női vezetőknek, családosoknak szólnak. A különböző eseményeken részt vevők megismerhetnek példaértékű női karriermodelleket, workshopokon találkozhatnak hozzájuk hasonló cipőben járó kollégákkal, előadásokat hallgathatnak work-life balance vagy éppen self branding témában. Legutóbb az érdeklődők részt vehettek egy „Visszatérés a munka világába szülőként” témájú programban is, melyet szakképzett coach vezetett, és folyamatosan csatlakozhatnak a sikeres Mentoring Programunkhoz is.
A GE többek között ezekkel a lehetőségekkel igyekszik hozzásegíteni a fenti kérdések megválaszolásához a dolgozóit, de a döntést természetesen mindenkinek saját magának kell meghoznia a családjával egyetértésben, harmóniában.
A nők foglalkoztatása gazdasági érdek, sőt, talán újdonságként hathat, hogy a női karrier is az. A vállalkozásoknak jól felfogott érdeke, hogy a jól dolgozó és gyakorlott női munkaerőt megtartsa, ne veszítse el a női munkavállalóit, ha azok családot alapítanak. Ternovszky Ferenc, a BGF tanára A siker kulcsa: család és karrier címet viselő konferenciánk előadója volt.
Ismert tény, hogy már ma is több nő szerez felsőfokú végzettséget, mint férfi, a cégek felső vezetésében Magyarországon mégsem találunk még tíz százaléknyi nőt sem. Különösen rosszul hangzik ez a szám akkor, ha megnézzük a közeljövőre vonatkozó becsléseket. Egy, az OECD-országokban végzett kutatás szerint hét országban – köztük Magyarországon is - 2020-ra a diplomás nők aránya elériheti majd a 70%-ot.
Észre sem vesszük, de a családok gazdálkodását is jórészt nők intézik. Egy amerikai felmérés alapján az összes fogyasztó döntés 83%-a születik meg a nők jóváhagyásával, egy magyar vizsgálat szerint pedig az autóvásárlások 67%-ában a nő mondja ki a végső szót.
A közgazdász szerint tarthatatlan állapot az, hogy a képzett nők „elvesznek” a munka-magánélet összehangolást lehetetlenné tevő problémák miatt. Ennek kezeléséhez az angol nyelvű szakirodalomból fordított, kissé suta elnevezésű „női erőforrás menedzsment” nyújthat segítséget. Ez a HR-gazdálkodási program (amelyet egyedüli oktatóként tanít az országban) a következőket takarja:
Nemcsak arról van tehát szó, hogy a népesség felének a tehetsége nem tud kellőképpen kibontakozni, vagy hogy a diplomás nők tanulással töltött ideje, energiája nem térül meg. A piaci logika szerint is érdemes segíteni a nők karrierépítését: egy európai bizottsági jelentés szerint azok a vállalatok, amelyek vezetésében a férfi-nő arány kiegyenlített, 56%-kal több profitról számoltak be.
A vállalatok, különösen a nagyvállalatok működése azonban hagyományosan férfias. Nem veszi figyelembe sem a női karrierutak gyermekvállalás miatti töbfázisú természetét, nem ismeri el a nőkre jellemző vezetői erősségeket, és nem segíti őket abban, hogy versenyezni tudjanak a férfiakkal egy-egy pozíció megszerzéséért. Segíteni kell tehát a nőket abban, hogy a férfias vállalati kultúrában boldogulhassanak: mentorálással, coachinggal, informális belső vállalati hálózatok építésével, akár személyre szabott tréningekkel, karrierépítési tanácsokkal.
A családos férfi alkalmazottak miatt is megéri családbaráttá tenni a munkahelyet, és végülis minden munkavállaló számára érdemes biztosítani az örömteli munkavégzéshez megfelelő feltételeket, mert a cég ettől több profitot termel. Ennek érdekében dolgozták ki a munka-család auditot, amelynek eredményei magukért beszélnek: azok a cégek, amelyek törődnek munkavállalóikkal eredményesebbek: 86 százalékuknál nőtt a termelékenység, csökkent a dolgozói hiányzások száma, és a munkatársak nemcsak a céghez lettek lojálisabbak, de magához a munkavégzéshez való viszonyuk is sokat javult.
Az egyensúlyteremtés jegyében Ternovszky Ferenc következő írásában a férfiak munka és magánélet összeegyezetéséből adódó gondjait elemzi.
A nőket nem szabad magukra hagyni az egyensúlyt kereső útjukon. A munkáltatóknak, HR vezetőknek tudatosan kell kiépíteni azt a szervezeti kultúrát, azokat a módszereket, melyek segítik a nőket, anyákat karrierjük építésében. Ma a családok – tisztelet a kivételnek – magukra vannak hagyva, keressék az egyensúlyt, ahogy tudják. Ha tudják. Nyilvánvaló az összefüggés az egyre csökkenő gyerekszámmal.
A szervezeti kultúra meghatározó szerepet játszik a szervezet tagjainak életében. A hagyományos (férfi) karriermodell elfogadásán, akár öntudatlanul is, alapuló szervezetekben több stigma és sztereotípia kötődik a rugalmas munkaidő formákhoz, a babás, gyermekes anyákhoz. Elég, ha a vezető, csak szóban is, de lekicsinylően nyilatkozik a rugalmas munkaformákról. Avagy az a nézet, hogy aki ebben dolgozik, azt sose léptetik elő. Ebből már egyenesen következik az a szemlélet, hogy ebbe a kategóriába a vesztesek tartoznak, hogy a könnyebb vagy a csökkent értékű munkákat adják a babás mamáknak, kvázi segítségképpen. Merthogy ők nem teljes értékű munkaerők. Az a sztereotípia is fellelhető, amikor azt hiszik, minden anya örül, ha rugalmas munkaformába helyezik. A nagy ambíciójú, magas teljesítményű nők közül vannak, akik inkább kilépnek, minthogy ezt és a hozzá kötődő stigmákat viseljék.
A női karrier fejlesztésének talán a legnagyobb kihívása a gondolkodásmód, az értékrend, összességében a szervezeti kultúra megváltoztatása. És ebben kiemelt szerepe van a vezetésnek.
Rugalmas karriermodell kialakítása
A hagyományos karriermodelltől elszakadva, olyan karrierívet kell kialakítani, ami alkalmazkodik a nők élettani sajátosságaihoz, igényeikhez. Meg kell tervezni, szervezni a nők munkába való visszatérésének folyamatát. Azzal kezdve, hogy a kapcsolatot fenn kell tartani a gyermekgondozás ideje alatt is. Az anya legyen tájékozott szervezete ügyeiről, erre ma az internet jó lehetőséget nyújt. A visszatérést fokozatossá lehet tenni, kezdetben heti egy nap vagy többször napi néhány óra, amikor is a visszailleszkedés emberi és szakmai tényezőit kijelölt mentor segíthetné. Lehetővé kell tenni, hogy a visszatérő választhasson rugalmas munkaformát. Ahol és amennyiben a rugalmas karriermodellt a cég tudatosan kialakítja, alkalmazza, ott a nők eredményessége és kötődése jelentősen megnő.
A nők tudásának, ambíciójának „táplálása”
Tapasztalati tény, hogy a nők munka világához kapcsolódó ambíciója visszaesik a gyermekgondozási távollét idején. Csökkennek az elvárásaik saját magukkal szemben. Tudásuk megkopik. Mindez nehezíti a visszatérést, a visszafogadást. Ezért fontos „táplálni” a nők ambícióját, szakmai tudásuk fejlődését. Ehhez a cégnek fejlesztési programot kell kialakítania. Nem kell itt óriási dolgokra gondolni. Ahol a rugalmas karriermodell részeként folyamatos a cég kapcsolattarása a munkatársaikkal, ott ez jó alapot ad ahhoz, hogy alkalmanként tréningeket szervezzen az otthon levő nők számára. A kijelölt, elfogadott mentor folyamatosan vagy meghatározott időnként tájékoztassa, motiválja, lássa el információkkal az érintettet.
Adjunk teret a női attitűdnek!
Amint tudjuk, a nők munkával kapcsolatos elvárásai, attitűdje különbözik a férfiakétól. A nők számára legfontosabb tényezők a munkatársi kapcsolatok, a „szolgálat”, vagyis visszaadni, nyújtani valamit a cég, a társadalom számára, valamint az értelmes munka. Fontos számukra a hit a termékben, a szolgáltatásban, a cégben., és nem utolsó sorban a munkahely és a család szempontjainak összehangolásában.
Rugalmas munkaidőformák
A rugalmas munkavégzésre Magyarországon is több lehetőséget biztosítanak a jogszabályok. Mégis nagyon alacsony az e formákban dolgozók aránya. Tőlünk nyugatabbra tömegesen dolgoznak pl. napi 4 órában. Felismerték, hogy a rugalmas munkaidő formák fontos szerepet játszanak a foglalkoztatási ráta fenntartásában, és tömegek számára nyújtanak kötetlenebb életformát, lehetőséget a munka-család egyensúly megteremtésére. A rugalmas munkaidőformák alkalmazásának számos, ismert előnye van mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára. Terjedése mégis alig-alig érzékelhető. Ennek okai között van a kedvezőtlen és fejletlen szabályozás, az alacsony bérszínvonalból adódó nehéz megélhetés, amikor minden fillérre szükség van. Ugyanakkor a kirívóan alacsony női foglalkoztatási rátát biztosan kedvező irányba befolyásolnák a kedvező jogszabályokkal segített alkalmazások. Vajon mire várunk? Vajon mikor ismerik fel nálunk is a döntéshozók, hogy a társadalom és benne a gazdaság fejlődésében nem túlzás, kulcsszerepe van, és még inkább lesz a munka és család közötti egyensúlynak, ami főképpen a nőkön múlik. Elismerjük, támogatjuk a nőket mindebben, vagy naponta egyre kevesebben, egyre szegényebbek leszünk.
dr.habil. Ternovszky Ferenc