Balansz

Azokban az országokban, ahol a nők éppúgy tanulhatnak, mint a férfiak, kevesebb gyerek születik, a képzettebb nők mindenhol kevesebb gyermeket hoznak a világra. Egyes konzervatív amerikai szerzők - kevéssé tapintatosan - fordított darwinizmusnak nevezték el a jelenséget, miszerint a sikeresebb nők kevesebb gyereket vállalnak munkaerőpiaci szempontból kevésbé értékes társaiknál.

A fejlett társadalmak feláldozzák jövőjüket a nők egyenlőségének oltárán?

A tények és adatok szerencsére nem mutatnak ilyen ijesztő képet sem az Egyesült Államokban, sem Magyarországon. Bár az amerikai magazinok oldalain heves viták dúlnak arról, hogy Európa után Amerikát is elérte-e a demográfiai katasztrófa előszele, a válságot megelőző években mégis nőtt a legiskolázottabb nők gyermekvállalási kedve. Érdekes lehet a hasonlóság Magyarországgal, hiszen két teljesen eltérő társadalompolitikát folytató államról van szó. Az amerikai szövetségi állam nem biztosít fizetett szülési szabadságot egyetlen napra sem,  míg a magyar nők gyermekük születése után jellemzően két-három évig GYED-en, GYES-en vannak. A legképzettebb nők mégis mindkét országban évről évre több gyermeket hoznak a világra.

Nézzük meg a tényeket:

Az amerikai adatok szerint a befejezett termékenységű (a 2010-ben 40-44 éves) korosztályban a legtöbb gyereket (átlagosan 2,56-ot) az érettségit sem szerzett nők szülték, a legkevesebbet (átlagosan 1,67-et) pedig a legmagasabban kvalifikáltak. A főiskolát végzettek átlagosan 1,73 gyereket vállaltak, de mintegy ötödüknek egyáltalán nem született gyereke. Tehát ebben a korosztályban a családos és főiskolát végzett nők fele többgyermekes anya. Mindez nem jelenti azt, hogy a gyermekvállalás a képzetlenebbekre lenne jellemző: a gyermeket vállaló nők alig tizede nem érettségizett le, de több mint egyharmaduknak BA, vagy annál magasabb végzettsége van.

Magyarországon a KSH legutóbbi, 2005-ös felmérésének eredményei szerint a nyolc osztályt végzett nők átlagosan 1,39, az érettségizettek 1,19, a felsőfokú végzettségűek pedig átlagosan 1,21 gyermeket hoztak a világra. Az 1980-as népszámlálás óta azt mutatják a mérések, hogy évről évre javul a diplomás nők gyermekvállalási hajlandósága. 2005 óta pedig úgy tűnik, egyre markánsabbá vált ez a jelenség. (A legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok még nem állnak rendelkezésre.) Az is viszonylag ismert tény, hogy Magyarországon szinte csak a legmagasabban kvalifikált nők szülnek végül annyi gyereket, mint amennyit korábban terveztek. Az érettségizett, vagy felsőfokú végzettségű, de diplomát nem szerző nők jellemzően az eredeti szándékaikhoz képest kevesebb gyermeket vállalnak, a legiskolázatlanabbak pedig többet (de egyre kevesebbet és korántsem annyit, mint pár évtizeddel ezelőtt).

Egyre több diplomás nő vállal több gyermeket

Az Indexnek 2010-ben nyilatkozó demográfus, Kapitány Balázs szerint szakmai körökben általános volt a vélekedés, hogy ez a sajátosan magyar jelenség a magasabb keresetűeknek kedvező családtámogatási rendszer miatt alakulhatott ki. Ők is meglepődtek, amikor kiderült, hogy az erdélyi magyaroknál is hasonló a helyzet, a legképzettebb nők - valószínűsíthetően az anyaországi mintát követve – több gyermeket vállalnak, mint a náluk valamivel kevésbé iskolázottak. Az idézett cikk szerint a magyar helyzethez hasonlóan évről évre nő a magasan kvalifikált amerikai nők gyermekvállalási hajlandósága. Ennek több oka lehet: akár az, hogy a korábbi mintáktól eltérően a tanulás vagy a karrierépítés éveiben is mernek gyermeket vállalni, vagy az, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkezők számára ma már elérhetőek a rugalmasabb munkavállalási lehetőségek. Esetleg és nem utolsó sorban pedig az állhat a dolog mögött, hogy a posztfeminista értékrendet valló diplomás nők jelentős része szívesebben szünetelteti karrierjét és marad otthon a gyermekeivel.

De vajon mi lehet a jelenség magyarázata itthon?

A poszt az Atlantic és az Index cikkének felhasználásával készült.