Minden másnál többre tartjuk a munkaidő rugalmasságát - derült ki egy európai uniós felmérésből, amely a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézségeit kutatta.
Első helyen az számít, hogy ki tudunk-e venni rövid bejelentési határidővel szabadnapot, másodsorban pedig az, hogy a munkakezdés és befejezés időpontjában rugalmas tud-e lenni a munkáltató.
A magyarok 59 százaléka mondta azt, hogy hazaérve a munkából túl fáradtnak érzi magát a házimunkához, 39 százalékuk pedig úgy érzi, a munkájuk túl sokat vesz el a családi életre fordítható idejükből, ami némileg magasabb arány az európai átlagnál. Lényegesen jobban zavarja a magyarokat bárki másnál, hogy a munkaidőben sokszor a család ügyes-bajos dolgaival kell foglalkozniuk. A számok azt mutatják, hogy más nemzetekhez képest nehezen tudjuk összeegyezetni a munkánkat az egyéb kötelezettségeinkkel, mert a munkavégzésben, és az otthoni feladataink ellátásában egyaránt időbeosztási gondjaink vannak.
Ezek a problémák különösen a kisgyerekeseket, és közülük is inkább a dolgozó anyákat sújtják. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak azok, akik idős vagy beteg családtagjaikról napi szinten kell gondoskodjanak. Minél alacsonyabb a keresetük, annál elégedetlenebbek az életükkel, mert ők azok, akik rendszerint nem tudják a saját munkahelyen kívüli feladataikat fizetett segítséggel elvégeztetni. A gazdasági válság is elsősorban az ő életüket tette nehezebbé.
05:18 - 3királyfi3királylány
Egy új orvosi kutatás szerint az önkéntes munka nem csupán a közösség, de maguk az önkéntesek számára is hasznos. Az Atlantic magazinban bemutatott tanulmány szerzői szerint most először sikerült bizonyítani, hogy mások segítése javítja a testi-lelki egészséget.
Dr. Hannah Schreier kutatócsoportja 52 vancouveri középiskolást kért arra, hogy teljesítsék még az őszi félév folyamán az amúgy kötelező önkéntes feladataikat. A többiek várhattak ezzel tavaszig. Nem kértek tőlük sokat: a másodéves diákok hetente egy órában tanítás után általános iskolásoknak tartottak művészeti, vagy kézműves foglalkozást, vagy segítettek elkészíteni a kisebbek házi feladatát.
A szemeszter előtt és után is megvizsgálták, mekkora a középiskolás diákok esélye szív-és érrendszeri betegségek kialakulására: kiszámolták a testtömeg indexüket, megmérték a koleszterinszintjüket, megnézték, van-e valamilyen gyulladásos megbetegedésük.
Mindössze tíz hét után egértelműen javulás állt be az önkéntes munkát végző diákok egészségi állapotában. A másokkal való törődés javította a vérképben a szervezetben gyulladásra utaló markereket, az önzetlenebb viselkedés pedig még a vártnál is jobban csökkentette a koleszterinszintet.
Vajon kizárólag a heti egy órányi kisebb gyerekekkel való foglalkozásnak köszönhető a változás? Nem teljesen. A kutatók pozitív változást tapasztaltak az önkéntesek hangulata, és önbecsülése terén is. Úgy gondolják, az önkéntesség bekapcsolta diákokat a helyi közösségi segítő hálózatokba, és ez a társadalmi bevonódás csökkentette a fiatalkori szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Éppen azok a diákok váltak sokkal egészségesebbé, akik arról számoltak be, hogy az önkéntességnek köszönhetően lényegesen empatikusabbak, önzetlenebbek lettek, és ettől a lelkiállapotuk is sokat javult.
05:49 - 3királyfi3királylány
Az egyedülállóknak is szükségük van arra, hogy egyensúlyba hozzák a munkájukat a magánéletükkel.
Egyre több munkavállaló küzd azzal, hogy nincs elég ideje és energiája a munkáján kívül eső dolgokra. Ez messze nem a családosok, vagy a párkapcsolatban élők problémája, derül ki egy frissen ismertetett kutatásból.
Hagyományosan a munkavállaló szülőkre koncentrálnak a családbarát intézkedéseket bevezető munkaadók, amikor a munka-magánélet egyensúlyról gondolkodnak. A Michigani Egyetem pszichológiai vizsgálatai azonban azt mutatják, hogy nemcsak a családi élet képvisel olyan értéket, amelyet a munkaadóknak figyelembe kell venniük alkalmazottaik foglalkoztatása során azok egészsége és hatékony munkavégzése érdekében.
A kutatók a dolgozók munkahelyi viselkedését vizsgálva azt tapasztalták, hogy a munkájukat és a magánéletüket összehangolni képtelen alkalmazottak kevésbé elégedettek az életükkel és a munkájukkal, viselkedésük több szorongásra és depresszióra utaló jelet mutat.
A felmérésben részt vevők közül többen is ugyanazt mondták, függetlenül attól hogy párkapcsolatban, vagy egyedül éltek, volt-e gyermekük, vagy sem: igyekeznek megfelelni a munkahelyi követelményeknek, de emiatt nincs elég idejük sportra, közösségi tevékenységekre, de még a barátaikra sem.
A HR-eseknek ki kellene terjeszteni az elsősorban a kisgyerekes szülők számára kialakított rugalmas munkavégzést segítő programjaikat a nem családos munkavállalókra is – javasolja a kutatási jelentés egyik társszerzője, aki maga is HR-tanácsadóként dolgozik. Azt mondja, nem egyszerűen át kellene címkézni ezeket az intézkedéseket, hanem a munkaszervezési kultúra újragondolására van szükség.
05:53 - 3királyfi3királylány
"Szembesülnünk kell a ténnyel, hogy a kormányzat vagy a cégek nem fogják megoldani ezt a kérdést helyettünk. Fel kell hagyjunk azzal, hogy kívülről várjuk a megoldást; csak rajtunk, egyéneken múlik hogy magunkra vegyük az ellenőrzést és a felelősséget a fölött, hogy milyen életet akarunk élni". Nigel Marsh négy pontba szedte, mit tehetünk azért, hogy kiegyensúlyozttabb legyen az életünk. Négygyerekes apa, profi marketingesként lehúzott jónéhány évet a legnagyobb multiknál, sikeres író, volt már munkamániás és eltöltött otthon egy évet kizárólag a családjának élve, szóval ismeri a végleteteket, tudja mit beszél.
06:14 - 3királyfi3királylány
Mindennek megvan az ideje: a tanulásnak, a karrierépítésnek, a családnak. Fontos azzal tisztában lennünk, hogy életünk mely szakaszát éljük, mert akkor az is világossá válik, mik a legfontosabb feladataink. Energiáink teljes lenullázásával sem tudunk pici gyerek mellett egyszerre önmegvalósítani és jelen lenni a családi életben. Nem szabad görcsölni. Csinálni kell, és élvezni azt, ami van. Nem kell tökéletes anyának lenni, elég, ha jó anya vagy.
Ne akarjunk férfiként viselkedni, és a férfiak eszközeivel harcolni. Szerepeink betöltésénél ne a média és a külvilág legyen a mérce. Bízzunk ösztöneinkben. A túlzott elvárások elveszik annak lehetőségét, hogy összhangba kerüljünk saját képességeinkkel.
Legyünk tisztában az értékeinkkel, és merjük vállalni önmagunkat. Ha egy adott élethelyzet nem jó számunkra, ne érjük be panaszkodással, merjünk változtatni. Életem során mindig azt vizsgáltam, mik az okok, és miként tudok változtatni. Sokféle emberrel és közösséggel kerültem kapcsolatba, ami segített ráébredni: nem származásuk és nemük, hanem értékeik alapján kell megítélni az embereket.
A hagyományos családmodellt, amelyben a házimunkát a kizárólag a nők végzik nem tartom a mai világban életképesnek és igazságosnak. Jogos volt akkor amikor a nőknek kizárólag a család ellátása volt a feladatuk, de napjainkban amikor több szerepkörben kell helytállnia egy nőnek és egy férfinek is, fontos családon belől közösen újragondolni a feladatokat és a családon belől betöltött szerepköröket.
Ha az ember nem határozza meg, hogy min szeretne változtatni, s mindezért mit tesz, mindig csak vágyai maradnak.
Öt ötlet a változáshoz, egy minőségi élet megteremtéséhez:
1. Légy tisztában az életben betöltött szerepeddel, s azzal, hogy nőként, emberként milyen feladataid vannak!
2. Legyenek egyértelmű céljaid! Mit akarsz az élettől, mit tartasz fontosnak.
3. Legyen jó társad, és partnerként fogadtasd el magad az élet minden területén!
4. Szeresd és fogadd el önmagad! Ha nem teszel meg dolgokat magadért, nem tudsz szeretetet adni.
5. Ne csak álmodozz, tegyél is céljaid megvalósításáért! Miért tedd ezt? Önmagadért , családodért, azért hogy jó mintát mutass a környezetednek, mert a dolgokon nem keseregni kell hanem amire ráhatásunk van változtatni, jobbítani kell.
A WHO kimutatása szerint a világon a betegségek 70%-át lelki nyomás okozza, a statisztikák szerint az EU-ban a GDP 1% esik ki a stresszből, nem megfelelő életvezetésből eredő károk miatt.
Magyarországon a stressz :
- minden harmadik ember munkaképesség csökkenését okozza
- minden ötödik embernél súlyos egészségügyi problémához vezet
- a rosszindulatú daganat legtöbb formája összefügg a fel nem ismert , ki nem fejezett érzelmi feszültséggel.
Ennek nem kell így lennie, rajtad is múlik , hogy a statisztikák mit mutatnak.
Katona Melinda
Borealis Consulting ügyvezető igazgató
Munkájukban Sikeres Nők Egyesületének elnöke