Heartburn on the Job

Mivel magyarázható a rendkívül magas arányú korai egészségromlás a magyar férfiak körében? - részletek Kopp Mária és Skrabski Árpád 2009-ben publikált tanulmányából.

A magyar férfiak korai halálozása inkább hasonlít az ukrán vagy az orosz népegészségügyi mutatókhoz, mint a szomszédos cseh, szlovák vagy lengyel helyzethez, nem is szólva a nyugat-európai életkilátásokról. 70 év felett a magyar mutatók már közelítik a rosszabb nyugat-európai életkilátásokat, ami arra mutat, hogy abban az életkorban, amikor az orvosi beavatkozások szerepe meghatározó, a magyar egészségügyben dolgozók, minden nehézség ellenére, viszonylag igen jól teljesítenek.

Miért éppen a középkorú férfiak a legsebezhetőbbek a rohamos gazdasági változások jelenlegi időszakában?

Ez a különbség nem magyarázható az egészségügyi ellátás hiányosságaival, hiszen ugyanebben az időszakban jelentősen csökkent a csecsemők és az idősek halálozási aránya, a nők egészségi állapota pedig javult. Szintén nem valószínű, hogy genetikai tényezők magyarázhatják ezeket a gyors változásokat.

A Hungarostudy 2006 követéses vizsgálatból 1130 férfi és 1529 nő adatait elemeztük, akik 2002-ben 40-69 életév közötti korúak voltak. 2006-ig 99 férfi (8,8%) és 53 nő (3,6%) hunyt el a 40-69 éves korosztályból. Ezek a halálozási arányok megfelelnek az adott időszakban az országos halálozási arányoknak.

A férfiak esetében a halálozás fontos előrejelzője volt számos olyan tényező, ami a nők esetében nem volt kimutatható kapcsolatban a korai halálozás valószínűségével. Ilyenek voltak az alacsony iskolázottság, alacsony szubjektív társadalmi helyzet, alacsony személyes és családi jövedelem, a munkával kapcsolatos tényezők közül a biztos munka hiánya, csekély munkahelyi kontroll érzés, segéd és betanított munka, depresszió, az élet értelmetlenségének érzete, a házastárstól és a gyermektől kapott társas támogatás hiánya.

A házastárs hiánya a férfiak számára fontosabb veszélyeztető faktor, mint a nők esetében. A nők számára a legfontosabb veszélyeztető tényező a személyes kapcsolatokkal való elégedetlenség volt, ebben a tekintetben nem voltak alapvető változások az elmúlt évtizedekben.

Ha a férfiak korai halálozási arányának háttértényezőit vizsgáljuk, számos olyan aspektusa változott meg a társadalomnak, ami a férfiak számára különösen fontosnak. A legszembetűnőbb változás a társadalmon belül egyre nagyobb társadalmi-gazdasági különbségek kialakulása és az ezzel együttjáró társadalmi-gazdasági leszakadás érzése az alacsonyabb végzettségű és foglalkozású rétegekben.

Az élet értelmének hiánya fontos stresszforrás a férfiak körében, míg ez a tényező nem volt kapcsolatban a nők korai halálozásával. Vizsgálataink eredményei alapján úgy tűnik, a férfiak sebezhetőbbek a kiszámíthatatlanság, a társadalom demoralizációja, a munkával kapcsolatos bizonytalanság, a társadalmi-gazdasági lemaradás kihívásaival szemben, mivel önmagukat tartják felelősnek a család társadalmi-gazdasági helyzetének javításáért.

Az 1986-1990-es évek átlagában 8.9 év volt a különbség a legmagasabb és legalacsonyabb végzettségű férfiak várható élettartama között, ez a különbség 2004-re 16.5 évre nőtt. A nők esetében a korábbi 4 évnyi hátrány 10,2 évre nőtt a legalacsonyabb végzettségűek hátrányára. Hasonlóan drámai a különbség abban, hogy a 30 évesek hány százaléka éli meg a 65. évét. Ennek valószínűsége a legalacsonyabb végzettségű férfiak esetében csupán 43 % !, a nőknél 70 %, míg a legmagasabb végzettségű férfiak 85 %-a a nők 91 %-a megéli a 65. életévet.

Vizsgálatunk eredményeinek tükrében feltételezhető, hogy a krónikus stressz az a láthatatlan kéz, amely a középkorú magyar férfiak tragikuskorai halálozási arányát okozza. A krónikus stressz során felmerülő magatartási és lélektani változások szembetűnően hasonlítanak a depresszió során tapasztalható krónikus változásokhoz. Elsősorban azok kerülnek a kontrollálhatatlan, krónikus stressz állapotába, akik nem rendelkeznek megfelelő megbirkózási képességekkel.

Sajnos gyakorlatilag nem működik a megelőzés hálózata, ami elsősorban iskolai, munkahelyi, valamint széleskörű közösségi alapú programokat jelentene. Miközben a svéd népegészségügyi program első pontja a társadalmi kohézió erősítése, a második a társadalmi és gazdasági biztonságérzet erősítése, a harmadik a munkahelyi stressz megelőzése, nálunk ezek a szempontok meg sem jelennek az egészségi állapotról szóló vitákban.

Creative Workgroup in a Meeting

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom márciusi konferenciáján öt vállalat számolt be arról, ők hogyan igyekeznek családbarát munkahellyé válni: a TENSI utazási iroda, a Fővárosi Gázművek, az Arkon Zrt., a Fundamenta és a British Telecom magyarországi leányvállalata. Az alábbiakba ezeket a jó gyakorlatokat összegezzük, mutatjuk be.

A családbarátság kapcsán szinte mindenkinek először a kismamák jutnak eszébe: meddig és hogyan dolgozzon egy várandós nő, milyen segítséget kapjon a munkahelyén, majd pedig az, hogy hogyan és milyen formában alkalmazzák újra a kisgyermekes anyákat, ha vissza szeretnének térni korábbi munkahelyükre. Amit szinte minden cég képviselője hangsúlyozott, az az, hogy igyekeznek a szülési- és gyermeknevelési szabadságon lévő nőkkel folyamatosan tartani a kapcsolatot, hogy folyamatosan tájékozódhassanak a munkahelyi változásokról. Több vállalatnál tartanak számukra (elsősorban nyelvi és infomatikai) továbbképzéseket akár online formában is, és természetesen ők is meghívást kapnak a céges szabadidős programokra. Néhány, jellemzően kisebb vállalatnál fel tudják ajánlani a kismamáknak a munkába való fokozatos visszatérés lehetőségét, illetve bizonyos mértékben biztosítani tudják számukra a távmunkában való munkavégzés feltételeit, illetve a gyermekek hároméves koráig közeli családi napközit.

Szinte minden vállalatnál foglalkoznak társadalmi felelősségvállalást elősegítő, és közösségszervező családi- illetve sportprogramok szervezésével. A céges egészségnapokon ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatokat tartanak, illetve hozzájárulnak a dolgozók magán egészségbiztosítási pénztár-tagságához. A munkahelyen kialakított speciális helyiségek a tapasztalatok szerint nagymértékben növelik a munkavállalók komfortérzetét, és talán meglepő, de a cégeknek megéri ezeket létrehozni, üzemeltetni karbantartani. Több helyen van gyerekjátékokkal felszerelt szoba, szoptató-helység, pihenőszoba, cég által fizetett masszázs céljára kialakított szoba, vagy edzőterem, mint gondolnánk.

Több vállalat is beszámolt arról, hogy szinte folyamatosan felmérik dolgozóik igényeit, elégedettségét, a munkához való viszonyát, és igyekeznek változtatni azon, amire sok panasz érkezik. Van, ahol az egészségmegőrzési program keretében személyre szóló időbeosztási és életvezetési tanácsokkal látják el a dolgozókat.

Azonban mindez elsősorban azon múlik, hogy a vállalatvezetés hogyan viszonyul a munkahelyen eltöltött időhöz és a munkavállalókhoz. Fontos, hogy megbízzanak a munkatársakban, hogy mindkét oldal hosszútávú együttműködésre építsen. A vezetők jó esetben tudják, hogy az egyéni életcélok segítése megtérül és a vállalathoz való lojalitás jobb munkára ösztönöz mindenkit., és hogy a munka és a magánélet nem két ellentétes pólus, hanem ideális esetben kiegészítik egymást.

Az Y-generáció munkavállalóiról készült amerikai kutatások szerint a legfiatalabb dolgozó korosztály tagjai nem egyensúlyt keresnek munkájuk és magánéletük között, hanem az információtechnológiát használva magától értetődő számukra, hogy egyszerre tudnak mindkettőre időt szakítani.

Young men and women holding mobile phones

A mai harmincas-negyvenes generáció a munka és magánélet egyensúlyát keresi: rugalmas munkahelyet, amelyek mellett jut idő a családra, egészségre, hobbikra. A huszonéves fiatalok ehelyett a munka és a magánélet vegyítésében hisznek: ahelyett hogy az idősebbekhez hasonlóan váltogatnák szakmai és a privát tevékenységeiket, egyszerre csinálják a kettőt. Miközben dolgoznak, elvárják, hogy szabadon hozzáférjenek a közösségi oldalakhoz, munka közben szeretik intézni a magánbeszélgetéseiket, chat-elni a barátaikkal, és mindehhez a saját mobil eszközeiket használják. Ugyanakkor rendszerint irodán kívül is intézik a munkájukkal kapcsolatos ügyeket: elérhetőek telefonon, a munkatársaik jelentős részével kapcsolatban vannak a közösségi oldalakon és éppolyan gyakran néznek rá a céges levelezésükre, mint a magán postafiókjukra.

A folyamatos rendelkezésre állás ugyanakkor számukra is megterhelő, ezért igyekeznek elérni, hogy maguk húzzák meg a munkával töltött idejük és magánéletük közötti határvonalat. Ritkán túlóráznak csupán a munkavégzés látszatának fenntartása miatt, ehelyett sokkal inkább jellemző rájuk az eredményközpontú szemlélet. Nagyon fontos számukra laza és rugalmas munkakörnyezet, ami jelentősen megnehezíti számukra a munkavállalást.

Mindez eddig ismeretlen kihívások elé állítja a munkaadókat a vállalati munkavégzési kultúra átalakítása és a fiatalok motiválása kapcsán egyaránt. Sokuk számára úgy tűnik, hogy ez a nemzedék elkényeztetett és követelőző, és nem akar alkalmazkodni a hagyományos munkafeltételekhez. A munkaadók kevéssé ismerik még ezt a korosztályt, a vállalatok sem készek hasznosítani a „digitális bennszülöttek” speciális technológiai, kooperációs és kommunikációs készségeit.

Magyar pályakezdő fiatalok körében végzett felmérés szerint a magas fizetés, a szakmai fejlődés, és az érdekes, változatos projektekben való részvétel után a negyedik legfontosabb szempontjuk az álláskeresés során az, hogy munkájukat össze tudják hangolni magánéleti tevékenységeikkel.

Arkon - több mint munkahely

04. 16.
0 Komment
0 Reblog

Folytatjuk a családbarát gyakorlatokat bemutató sorozatunkat. Ezen a héten az Arkon Zrt.-ről tudjuk meg, hogyan és miért igyekeznek otthonossá tenni a munkahelyet és az ott dolgozókat második családnak tekinteni. 

Arkon


Hol volt, hol nem volt… de még van is, és nem csak a mesében, de a valóságban is egy cég, egy csapat, egy közösség, ahol látják a fától az erdőt.

Van ennek a csapatnak egy masszív célfája konkrét elképzelésekkel, kőkemény mérőszámokkal, kiemelt féléves célokkal. Keményen dolgozunk, hogy weboldalaink (az ingatlan.com és a köpönyeg.hu) segítségével jobbá tegyük a világot és elegendő profitot termeljünk ahhoz, hogy folyamatosan tudjunk fejleszteni, fejlődni.

DE van nekünk egy másik fánk is, amit mindig szem előtt tartunk, már csak azért is, mert az ebédlőnk falát díszíti. Ez a második fa a sok-sok mosolygós almával az életélvezetet, az egészséget, a családot szimbolizálja számunkra.

Olyanná formáljuk az Arkont, hogy élvezzük benne a munkát, jól érezzük magunkat az inspiráló színes falak, babzsákok között, és nem utolsó sorban úgy alakítjuk a munkafolyamatainkat, hogy legyen életünk a munka mellett/után is.

Számunkra a családbarátság azt jelenti, hogy a természetes dolgok természetesek maradhatnak. Az állásinterjúra érkező fiatal nőnek nem kell titkolnia, hogy a tervei között kisbaba is szerepel. A domborodó pocakú kismamák megtehetik, hogy felpolcolt lábbal otthonról vagy csökkentett munkaidőben dolgozzanak. Ha bárkinél beteg a gyerkőc, mindenki egyetért azzal, hogy mellette a helye. Nálunk senkinek sem kell lódítania, ha napközben kell valamit elintéznie, ha reggel futással vagy úszással szeretné kezdeni a napját, vagy ha kávé helyett a ping-pong frissítő hatásában bízik.

Lehetőséget teremtünk arra is, hogy a kollégák és családtagjaik a szabadidejükben együtt szórakozhassanak, sportolhassanak. Kicsik és nagyok, barátok és jövendőbelik együtt kergetik a labdát, borokat kóstolnak, gyűjtik a medvehagymát vagy éppen a vízitúra borulós tapasztalatait. Az Arkon család múlt évi közös kalandjait mutatja be ez az összeállítás:

Nekünk mindkét fa fontos. Büszkék vagyunk arra, hogy magyar tulajdonú cégben, Magyarországon hozunk létre világszínvonalú szolgáltatásokat, és mindeközben a kimagasló teljesítmény mellett is megőrizzük a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát.

Hol volt, hol nem volt… de még van is, és nem csak a mesében, de a valóságban is egy cég, egy csapat, egy közösség, ahol látják a fától az erdőt.

Férfinak lenni sem könnyű!

04. 12.
13 Komment
0 Reblog

stress

A XXI. század elején elkerülhetetlenül szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a férfiakkal komoly bajok vannak. Világszerte látható, hogy az erőszak, a kábítószer, a szexuális bűntények, egyáltalán a bűnözés döntően a férfiakhoz kötődik. A börtönök férfiakkal vannak tele. A férfiak átlag életkora mintegy 10 évvel alacsonyabb, mint a nőké. A férfiak közül sokkal többen követnek el öngyilkosságot, kapnak infarktust, szenvednek az alkohol okozta betegségekben, avagy elszenvedői (és sajnos okozói is) súlyos baleseteknek.

Sok-sok oka lehet ezeknek a tüneteknek. Egyéni és társadalmi.

Napjainkra a férfiak elvesztették, elveszítik a hagyományos szerepüket a családban. A családfenntartó, védő, fejlesztő szerepüket.

A munkaerőpiacon egyre nagyobb számban jelennek meg a nők. A munka világában a XXI. századot a nők évszázadának nevezik, ugyanis egyre inkább a női képességeket igénylő munkakörök kerülnek előtérbe. A nehéz fizikai munka, a fizikai erő szerepe hátrébb és hátrébb szorul, miközben a fürge ujjakat, rugalmas gondolkodást, bizonytalanság kezelést, mosolyt stb. igénylő munkafajták, feladatok szaporodnak.

A „kék galléros” világ átvált „fehér galléros” világba.

A diplomások körében egyre több a nő. Magyarországon az OECD becslése szerint 2020-ra eléri a 70%-ot a nők aránya a végzős diplomások között.

A nők felszabadultak az anyagi függéstől, de ezenközben a magyar társadalomban az az elvárás, hogy a férfi tartsa el a családot, hogy a férfi felelős a család anyagi helyzetéért, alig változott.

Sok férfi szenved, az un. státusz-szindrómában, ami azt jelenti, hogyha valakinek rosszabb a státusza, mint amit elvár magától, amit elvár tőle a nő, a feleség, ez az önértékelésében olyan súlyos problémát jelent, hogy ez krónikus stresszt tart fenn, amibe bele lehet betegedni, sőt bele lehet halni. Kopp Mária vizsgálatai szerint „azért halnak meg korán a férfiak, mert a krónikus stressz állapotából nem tudnak kilépni.

Természetesen az előbbieken túl még számtalan forrása van a stressznek, mint a munkanélküliség, mint a „családfői” szerep, mi több, sokszor a család elvesztése. A válások legnagyobb vesztesei a férfiak. Legtöbb esetben a nő, az anya kapja a gyerekeket, a lakást, az apának marad a tartásdíj, a láthatás.

A gyerekek egyre nagyobb számban nőnek fel apa nélkül.

A szexuális forradalom egyik sajátos következménye, hogy sok nő megfeledkezik a „húzd meg-ereszd meg” taktikai adottságukról. A túl adakozó, vagy sokat kezdeményező nő többnyire nem inspirálja, aktiválja a férfit szexuális együttlétre. Lux Elvira példája, ha egy 15 wattos villanykörte mellett olvasunk, akkor közelítünk a fényforráshoz, viszont ha reflektorral belevilágítanak a szemünkbe, attól eltávolodni igyekszünk. A nők egy része ma már átveszi a szexuális kezdeményezést és többnyire ezzel „bakot lő”, mert a férfi elveszíti maradék aktivitását is és visszavonulót fúj. Libidója csökken és ez merevedési zavarokhoz vezet, minden tudati megfontolás ellenére is. Napjainkban sok, sikertelen és boldogtalan pár - kapcsolatának oki háttere éppen ebben rejlik, kevés dolog okoz nagyobb megrázkódtatást a férfiaknak, mint férfiasságuk kudarca.

Tovább élő hagyomány, elvárás, hogy mi, férfiak nem sírhatunk, vagyis negatív érzelmeinket magunkba kell fojtanunk, el kell nyomnunk. Ma már tudott dolog, hogy ez mennyire káros. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a férfiak sokkal nehezebben viselik, kezelik a bizonytalan helyzeteket, a kudarcot.

A környezeti hatások, elvárások sajátos „eredménye”az un. mama-hotel jelenség is. Ami azt a tényt nevesíti, hogy a 30-35 éves korú férfiak egyre kisebb hányada él párkapcsolatban, alapít önálló otthont, egyre nagyobb hányaduk él továbbra is a szülői házban.

Úgy vélem, e rövid eszmefuttatás is rávilágít arra, hogy a férfiak nehéz helyzetben vannak.

Mit tegyünk?

Dicsérjük, támogassuk a férfiakat!

A nők dicsérettel tudatosítsák bennük, hogy nem akkor értékes egy férfi, ha jobb anyagi helyzetet tud teremteni, hanem ha oda tud figyelni a másikra, ha gyöngéd, kedves. Tehát azok az értékek fontosak számukra, amik az életet értékesebbé teszik.

Ha a nők elégedetlenek az anyagi helyzetükkel, az a férfiak egészségére nézve nagyon súlyos rizikóforrás. Ha a nők nem a fogyasztási értékeket várják el a férfiaktól, akkor azzal komolyan védeni tudják őket.

Az egyik legnehezebb feladat mindkét nem számára a mai világban, hogy a család eredeti funkciója szerint teljes életközösséggé válhasson. A teljes életközösség két oldala az érzelmek, a feladatmegoldás egyensúlya, a gyengédség és a közös tevékenység egysége. Az első, az érzelmi összehangolódás, a szeretet, a gyengédség. A mai házasságok általában innen indulnak, hiszen ma ritkán kényszerítik össze a fiatalokat. Míg azonban a történelem során mindeddig a család közös funkciói, a közös munka, a tevékenység természetes volt, ma ezt alig-alig lehet megvalósítani. Ez ma mai családok legfőbb ellensége.

Otthon helyett ágyrajáró szállássá válik a család. Ennek a folyamatnak a megállításában kulcsszerepe van a nőknek. Szükséges a férfiak helyzetének alapos elemzése, javítása mind a család, mind a társadalom szintjén, ha egészséges családokat, gyermekeket akarunk!

Dr. habil Ternovszky Ferenc

Balansz

blogavatar

Gyermek- és munkavállalás, párkapcsolat és karrier? Itt megtudhatod, mi az a családbarát munkahely, és miért jár jól mindenki, ha egyensúlyt teremt munkája és magánélete között.

Hirdetés

Facebook