Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Couple Holding Hands

Részletek Kopp Mária és Skrabski Árpád tanulmányából az elköteleződésről a párkapcsolat teremtette szabadságról.

Az ókori filozófusok szerint a boldogság a belső szabadságot, nem külső körülményektől függő belső harmóniát jelent, kölcsönösséget, bizalmat és megbízhatóságot, valódi emberi kapcsolatokat, célokat és tartalmat az életben. Mindezek az érett személyiség jellemzői, természetesen minden életkorban más szinten, a személyiség érési szakaszainak megfelelően.

Aki párkapcsolatban akar élni, többszörösen el kell kötelezze saját magát. Ennek a folyamatnak az eredménye önmaga társadalmi identitásának megtalálása. Ma sokan törekszenek arra, hogy semmilyen elkötelezettségük ne legyen: nem törekszenek tartós kapcsolatra vagy életközösségre, de nem is alkalmasak rá.

Az életközösség létrejöttének kulcsponti eleme a teljes elköteleződés: „Én Veled akarok tartós kapcsolatban élni, ezért hajlandó vagyok bármilyen áldozatra.” Természetesen az elköteleződésnek sok formája van. Minden pár egyéni formát választ. Az esküvőnek is az elköteleződés a célja. Sok kapcsolat azért bizonytalan, mert legalább az egyik partner nem kötelezi teljesen el magát. A családterápiás gyakorlatban azt kérik a pároktól, hogy kellő megfontolás után, tettük súlyának teljes tudatában, egymással szemben mondják ki a kapcsolatukra vonatkozó kötelezettségvállalást. Ez egy újszerű kapcsolat kezdete számukra.

Az első tudatos elköteleződést később számos öntudatlan belső kötöttség gátolhatja. Például egy olyan elképzelés, hogy a szülőknek nagy mértékben van beleszólása a párkapcsolatba, vagy a szocializáció során átvett minták, előítéletek, az egyik partner vallásos vagy ateista világnézete a másik számára vagy a partner származása, karrier szempontok, lakásról alkotott elképzelés, amelyek jelentősen különbözhetnek. Ezeket a nem tudatos kötöttségeket fel kell tárni. Ennek során válik valósággá, hogy a partner mindezeknél fontosabb.

A jó párkapcsolat a krízisek leküzdése során alakul ki. Vannak dolgok, amit az egyik partner elviselhetetlennek érez a másik viselkedésében. Az vezet váláshoz, ha ezek kimondatlanul maradnak. Hogyan lehet a konfliktusok kezelését és a felelősségre vonástól mentes kapcsolatot egyszerre megvalósítani? A konfliktusban a két partner egymást teljesen elfogadja, csak valamilyen beidegzést, rossz szokást szeretne módosítani éppen a jó kapcsolat érdekében. Ez nem fajulhat oda, hogy a másik személyét tagadja meg valaki. Olyan kijelentéseket nem tehet, amivel rombolja a másik személy identitását, önazonosságát. A kritika egyértelműen a másik önazonosságának erősítését kell célozza. Egy ilyen kommunikáció igen nehéz, csak úgy valósítható meg, ha a partnerek egymást valóban szeretik.

Az életközösséghez a verbális és nem verbális elismerés folyamatos gyakorlata szükséges. Allport állítja a fejlett személyiségről, hogy nem szűkíti, hanem bővíti partnere életterét, lehetőségeit, erősíti önazonosságát. Ennek egyik módja a partner pozitív megnyilvánulásainak sorozatos és következetes elismerése. Ez nem általánosságokban történik, hanem a mindennapi részletekben. Annál értékesebb a dicséret, minél inkább konkrétumokat, apróságokat tesz szóvá.

A felelősségvállalás, érzelmi áttetszőség, a partner elismerése újfajta kreatív energiákat szabadít fel, ami az egyént és a párkapcsolatot egyaránt gazdagítja. A pozitív pszichológia szerint a boldogság harmadik, legfelső szintje, ha úgy gondoljuk, hogy az életünknek van értelme. Ez a kreatív energiák kibontakozásának értelmes irányt szab. Azt jelenti, hogy a párkapcsolat kibontakozása során mindketten megtalálták társadalmi identitásukat, megtalálták helyüket a társadalomban, a világban.

(A teljes tanulmány itt olvasható)

Balansz

blogavatar

Gyermek- és munkavállalás, párkapcsolat és karrier? Itt megtudhatod, mi az a családbarát munkahely, és miért jár jól mindenki, ha egyensúlyt teremt munkája és magánélete között.

Hirdetés

Facebook

Legfrissebb bejegyzések